Külföldi vásárlók Magyarországon – navigál az ingatlan ügyvéd
Külföldi vásárlók Magyarországon – navigál az ingatlan ügyvéd
Speciális szabályok és az ingatlan ügyvéd szerepe engedélyezéskor
Thomas, a Frankfurtban élő német befektető régóta tervezte, hogy egy belvárosi ingatlant vásárol Budapesten, azonban hamar szembesült azzal, hogy az uniós és a harmadik országból érkező vevőkre teljesen eltérő jogszabályok vonatkoznak a magyar piacon.
Tényleg szükségem van engedélyre a vételhez, ha nem vagyok magyar állampolgár? – kérdezte Thomas a megbeszélésen.
Ez attól függ, hogy EU-s állampolgár-e, vagy az Unió határain kívülről érkezik – válaszolta az ügyvéd.
Az Európai Unió tagállamainak állampolgárai alapvetően a magyarokkal azonos feltételekkel vásárolhatnak belterületi ingatlant. A harmadik országbeli állampolgárok esetében azonban a vásárláshoz a fővárosi vagy megyei kormányhivatal engedélye szükséges. Ebben a bonyolult bürokratikus folyamatban egy tapasztalt ingatlan ügyvéd segítsége nélkülözhetetlen, hiszen ő állítja össze az illetékes hatóságnak benyújtandó kérelmet, a közerkölcsi bizonyítványokat és az igazolásokat, megelőzve az eljárás elhúzódását.
Mezőgazdasági földek vs. belterületi lakóingatlanok
Thomas barátja, egy svájci üzletember is kedvet kapott a magyarországi befektetéshez, de ő egy Balaton-felvidéki szőlőt és egy szántót szeretett volna megvenni.
Ugyanazok a szabályok vonatkoznak a balatoni telekre is, mint a pesti lakásra? – érdeklődött Thomas.
Egyáltalán nem, a termőföldek vásárlása az egyik legszigorúbban védett terület Magyarországon – figyelmeztette a jogász.
A magyar földforgalmi törvény értelmében külföldi magánszemélyek vagy cégek főszabály szerint nem szerezhetnek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földet. Ezzel szemben a belterületi lakások, házak és irodák adásvétele jóval gördülékenyebb. A jogi buktatók elkerülése érdekében az ügyvéd feladata a tulajdoni lap alapos ellenőrzése, nehogy a kiszemelt házikó szántó vagy művelés alól ki nem vett zártkert besorolású legyen, ami ellehetetlenítené a tranzakciót.
Távolléti szerződéskötés: videóhívás és az ügyvédi azonosítás
A szerződéskötés hetében Thomas váratlanul halaszthatatlan üzleti utat kapott, így nem tudott személyesen Budapestre utazni az aláírásra.
- Lemondjuk az időpontot, és elölről kezdünk mindent? – kérdezte kétségbeesetten.
Semmiképpen sem, a modern jogi eszközökkel távolról is zökkenőmentesen aláírhatunk – nyugtatta meg a szakértő.
A magyar jogszabályok lehetővé teszik a távazonosítást és a távollevők közötti szerződéskötést. A folyamat során az okiratszerkesztő jogász egy biztonságos, rögzített videóhívásban azonosítja a külföldi vevőt, ellenőrzi az okmányait, és végigkíséri az aláírási folyamatot. Ez a lehetőség óriási rugalmasságot biztosít a nemzetközi vásárlóknak, miközben a kijelölt ingatlan ügyvéd gondoskodik a folyamat teljes körű törvényességéről.
Adózási különbségek nem rezidens vásárlók esetén
Az ügylet lezárása után Thomas tisztázni szerette volna a felmerülő adó- és illetékfizetési kötelezettségeit is.
- Ugyanannyi illetéket kell fizetnem, mint egy magyar állampolgárnak? – tudakolta a befektető.
A vagyonszerzési illeték mértéke azonos, de az adóilletőség kérdéseit gondosan tisztázni kell – válaszolta az ügyvéd.
A visszterhes vagyonátruházási illeték alapesetben a vételár négy százaléka, függetlenül a vevő állampolgárságától. Ugyanakkor az ingatlan későbbi bérbeadásából vagy eladásából származó jövedelem adózásánál a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményeket is figyelembe kell venni. A szakszerű támogatás garancia arra, hogy a külföldi vevő ne kerüljön adócsapdába, és a befektetése valóban jövedelmező legyen.