Kártérítés munkahelyi balesetek esetén
A jelenleg hatályos Munka Törvénykönyve szerint a munkáltatók kötelesek megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Ha nagyon egyszerűen akarjuk megfogalmazni, ez azt jelenti, hogy a munkahelyi balesetek elszenvedői részere valamennyi vagyoni kárt és a munkavállaló részére járó sérelemdíjat is meg kell fizetnie. Természetesen nem tartozik kártérítéssel a munkáltató, ha a munkahelyi balesetek a munkavállaló elháríthatatlan magatartásának következményei, vagy azok a munkáltató ellenőrzési körén kívül következtek be. A munkahelyi balesetek utáni kárrendezés egy igen összetett folyamat, ami több jogterületet is átfogó, komoly jogi munkát igényel. Éppen ezért javasoljuk, hogy ilyen esetekben forduljanak irodánkhoz, hiszen minden feltétellel rendelkezünk, hogy ezt a folyamatot végig vigyük. Nagyon fontos, hogy a munkahelyi balesetek utáni kárrendezési eljárást alapvetően befolyásolják a balesetek kivizsgálása során felvett jegyzőkönyvek. Sajnos gyakran előfordul, hogy a balesetet szenvedett munkavállalók nem feltétlenül a valóságnak megfelelő nyilatkozatokat teszik. Előfordul, hogy a munkahelyi balesetek okozójaként saját magukat nevezik meg. Ennek nyilván számtalan oka lehet – kedvezni akarnak a munkáltatónak vagy ígéretet, esetleg fenyegetést kaptak – de ebbe most nem kívánunk belemenni. Inkább arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a munkahelyi balesetek után mindenképpen csak a valóságnak megfelelő nyilatkozatot tegyék meg! A fő szabály ugyanis az, hogy a munkáltatók vagy annak felelősségbiztosítói a munkavállalók teljes kárát kötelesek megtéríteni, sőt, még sérelemdíj fizetésére is kötelesek.
Mik a munkahelyi balesetek és mi nem tekinthető munkahelyi balesetnek?
Nagyon röviden megfogalmazva, minden olyan baleset, ami egy munkavállalót a munkavégzése során és azzal összefüggésben ér, az munkahelyi balesetnek tekintendő. Nem tekinthető azonban munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek – csak úti balesetnek, ha a sérülés a munkavállalót a lakásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására történő eljutás közben éri. Összegezve tehát nem tekinthető munkahelyi balesetnek az az eset, ami az alatt következik be, amikor a munkavállaló az otthonától a munkahelyére tart vagy a munkahelyéről hazafelé tart. Ezt az esetet úti balesetnek nevezzük, ami egy társadalombiztosítási fogalom. De üzemi balesetnek számít az is, ha a munkavállaló úgynevezett foglalkozási megbetegedést szenved el.
Mi történik, ha halálos kimenetelű a baleset?
Sajnos előfordul, hogy a munkahelyi balesetek tragikus kimenetelűek, a munkavállaló halálával végződnek. Ezekben az esetekben persze a kártérítés sem tudja a bekövetkezett tragédiát meg nem történtté tenni, de a családja számára biztosíthat egy jövőbeni anyagi gondoskodást. Ugyanis a munkahelyi balesetekben elhunyt személyek hozzátartozói jogosultak a kártérítésre.
Amire mindenképpen fontos odafigyelni!
Mindenki számára nagyon fontos kiemelnünk, hogy ha megtörtént a baleset és, személyi sérülésről szerzünk tudomást, akkor a munkavezető felé jelentési kötelezettség van. Ez azt jelenti, hogy az eseményt jegyzőkönyvben rögzíteni kell, majd tisztázni, hogy balesetről, munkabalesetről vagy úti balesetről van-e szó. Ez azért nagyon fontos a munkahelyi balesetek esetén, mert csak így van lehetősége a munkavállalónak érvényesíteni az igazát. Csak így van lehetőség arra, hogy a balesetek esetén a sérelem súlyával arányos, pénzben kifejezett baleseti kártérítés összeget kaphassa meg a munkavállaló. Amennyiben hozzánk fordul, mi gondoskodunk róla, hogy a kártérítés mértéke alkalmas legyen arra, hogy az okozott hátrányt ellensúlyozza.
