Sérelemdíj

Talán kissé tankönyvszagú lesz, de nem igazán lehet sokkal egyszerűbben megfogalmazni. A sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének jogkövetkezménye. Melyek ezek? Személyiségi jog a testi, lelki egészséghez való jog, a családban éléshez való jog, a becsület, a jó hírnév, a személyes adatok, a magántitok vagy a hátrányos megkülönböztetés. Hasonló, mint a nem vagyoni károk miatt kifizetett nem vagyoni kártérítés. Ennek bizonyítása azonban sokkal egyszerűbb, ugyanis a törvény egyértelműen a sértettet védi az előzőekben felsorolt személyiségi jogok megsértése kapcsán. A sérelemdíj nem egy régi keletű fogalom, hiszen egy 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv 2:52. §-a által bevezetett új jogintézményről beszélünk.

Ahogyan azt az előzőekben említettük, a sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben annak magánjogi büntetése. Ebből következően tehát kettős funkciót tölt be. Az egyik a személyiségi jogok sérelmének közvetett vagyoni kompenzálása, és a személyiségi jogsértés magánjogi büntetése. Fontos kihangsúlyozni, hogy a sérelemdíj nem kártérítés. Ezért már nem a kártérítési jogban található, a személyiségi jogsértésért járó szankciók között került elhelyezésre, hiszen a jogalkotó is elismeri, hogy a nem vagyoni sérelmeket vagyoni eszközökkel csak közvetetten lehet kompenzálni. Kicsit leegyszerűsítve – ahogyan az a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma 1/2013. (VI. 17.) számú határozatával elfogadott kollégiumi véleményében olvasható – a sérelemdíj egyrészt a sértett kompenzációját, másrészt pedig a jogsértő jövőbeni sérelmet okozó magatartásától való visszatartását szolgálja.

Ahogy azt korábban megfogalmaztuk, ez nem kártérítés. Ebből következik, hogy a sérelemdíj megfizetésére kötelezésnek nem feltétele, hogy a sérelmet szenvedett személy a személyiségi jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztét is bizonyítsa. Bár az előbbi mondat azt sugallja, de kihangsúlyozzuk, hogy önmagában a személyiségi jog megsértése nem jelenti, hogy az abban érintett személy automatikusan jogosult lenne a sérelemdíj követelésére. Vannak esetek, amikor nincs jogalap a megítélésére. Ilyen lehet például, ha a jogsértés csak nagyon szűk körben, két személy között történt és a megsértett személyt nem érte érdemi hátrányos következmény. Arra is van lehetőség, hogy akivel szemben a követelést érvényesítik, kimentse magát. Ez történik például, ha bizonyítja, hogy a magatartása nem sértett személyiségi jogot, vagy nem személyiségi jogot, hanem más jogot sértett. Továbbá mentesülhet a megfizetés alól az is, aki bizonyítani tudja, hogy a jogsértő magatartáshoz a sérelmet szenvedett személy hozzájárult, vagy ezzel a magatartással az érintettet nem szenvedett sérelmet.