Gazdasági bűncselekmények: a büntető ügyvéd és a céges vagyonvédelem
Gazdasági bűncselekmények: a büntető ügyvéd és a céges vagyonvédelem
A büntető ügyvéd bevonása a költségvetési csalás gyanújakor
Zoltán éppen a heti vezetői értekezletet tartotta, amikor a titkárnője sápadtan lépett be a tárgyalóba. Az adóhatóság nyomozói érkeztek meg a cég székhelyére, és azonnal lefoglalták a teljes szerverparkot és az elmúlt három év könyvelési anyagát. A gyanú: különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás egy beszállítói lánc miatt.
Én csak a számlák alapján fizettem ki a munkát, nem tudhattam, hogy a partnerem nem vallotta be az áfát! – mondta Zoltán kétségbeesetten a folyosón.
Ezt a nyomozók előtt kell bizonyítani, különben az ügyvezető felelőssége azonnal felmerül – felelte a cégvezető helyettese.
Az adóellenőrzésből pillanatok alatt büntetőeljárás válhat, ha fiktív számlák gyanúja merül fel. Az ilyen komplex eljárásokban a gazdasági folyamatok és az adójog összefonódik a büntetőjoggal. Egy tapasztalt büntető ügyvéd bevonása már a legelső percekben életmentő, hiszen ő képes felmérni, hogy a hatóság milyen bizonyítékok alapján minősíti bűncselekménynek az üzleti tranzakciókat, és felkészíti a vezetőt a kihallgatásokra.
Vagyonzár és a számla befagyasztás: a cég működőképességének megőrzése
A nyomozás megindításával egy időben a hatóság elrendelte a társaság valamennyi bankszámlájának zárolását, valamint a telephely ingatlanjaira a vagyonzár feljegyzését. A vállalat likviditása egyik napról a másikra megszűnt.
Nem tudom kifizetni a munkabéreket és az alapanyagokat sem, a cég napokon belül csődbe megy! – fakadt ki Zoltán.
A vagyonbiztosítási intézkedések ellen azonnal panaszt kell tennünk – figyelmeztette a védő.
A kényszerintézkedések célja a feltételezett vagyoni hátrány biztosítása, de a zárolás mértéke nem lehet aránytalan. A védelem feladata elérni a működéshez feltétlenül szükséges összegek feloldását, például a munkabérek és közterhek megfizetésére. Ebben a feszült helyzetben a büntető ügyvéd határozott fellépése és a gazdasági indokokkal alátámasztott jogorvoslati beadványok jelentik az egyetlen esélyt a cég működőképességének megmentésére.
Ügyvezetői felelősség: szándékosság vagy adminisztrációs mulasztás?
A nyomozók azzal szembesítették Zoltánt, hogy tudatosan vett részt a számlagyárban, és hasznot húzott az adóelkerülésből.
Nem vettem észre a hibákat a könyvelésben, de nem vagyok bűnöző! – védekezett a vezető.
A gondatlanság és a szándékosság határvonala itt döntő, a vádnak a tudatos magatartást kell bizonyítania – tisztázta a jogász.
A gazdasági bűncselekmények többsége kizárólag szándékosan követhető el. Ha az ügyvezető igazolni tudja, hogy a tőle elvárható gondossággal járt el a partnerek ellenőrzésekor, és a hiba adminisztrációs mulasztásból vagy a könyvelő tévedéséből fakadt, a büntetőjogi felelősség elhárítható. Egy dörzsölt büntető ügyvéd feladata a szubjektív tudattartalom elemzése és a vádhatóság által feltételezett szándékosság megdöntése.
Hogyan építsünk fel védekezést a könyvelési és adózási adatokból?
A tárgyalásra való felkészülés során a védő igazságügyi adó- és könyvszakértőt vont be a munkába, hogy centiről centire elemezzék a vitatott szerződéseket és a teljesítési igazolásokat.
A papírok rendben vannak, de a fuvarlevelek hiányosak – jegyezte meg Zoltán aggódva.
A valós gazdasági eseményeket egyéb kísérő okiratokkal és tanúkkal is igazolhatjuk – válaszolta a védő.
A sikeres perbeli stratégia alapja a számviteli fegyelem és a gazdasági racionalitás bemutatása. Ha bebizonyosodik, hogy az áruátadás megtörtént és a kifizetések valós piaci áron zajlottak, a vád meginog. A felkészült büntető ügyvéd segítségével összeállított szakértői dosszié végül meggyőzte a bíróságot arról, hogy nem történt tudatos visszaélés. Zoltán felmentése után a cég számláit is feloldották, a vállalkozás pedig folytathatta működését.