Ingatlan adásvételi szerződés házastársak között: Milyen adó- és illetékmentességi lehetőségek vannak?

Ingatlan adásvételi szerződés házastársak között

Az ingatlan adásvételi szerződés házastársak, élettársak vagy közeli hozzátartozók között gyakran nem pusztán gazdasági, hanem családi döntés is. Lehet szó vagyonrendezésről, válásról, öröklési szempontokról vagy egyszerűen az egyik fél vagyonhoz juttatásáról, a jogi folyamat minden esetben világos szabályok mentén történik. A legfontosabb kérdések közé tartozik az illeték- és adófizetési kötelezettség. Ebben a cikkben ezekre a speciális esetekre fókuszálunk, külön kiemelve az ingatlan adásvételi szerződés szerepét és az alkalmazható kedvezményeket.

A magyar illetéktörvény – hivatalosan az 1990. évi XCIII. törvény – külön rendelkezik arról, hogy milyen esetekben mentesül az ajándékozó vagy a vagyonszerző az illetékfizetés alól. Ha az ingatlan adásvételi szerződés házastársak között jön létre, a szerző fél mentesülhet az általános, 4%-os vagyonszerzési illeték megfizetése alól, feltéve, hogy a felek az illetéktörvény által meghatározott közeli hozzátartozói viszonyban állnak. A jogszabályok szerint teljes illetékmentesség illeti meg a házastársakat, egyenesági rokonokat és az örökbefogadott gyermeket, nem csak ajándékozás, de adásvétel esetén is, ha a vagyonszerzés kizárólag ezen kapcsolatok keretében történik.

Ingatlan adásvételi szerződés élettársak között: Nincs automatikus illetékmentesség

Bár az élettársi kapcsolat gyakori életforma, jogilag nem bír ugyanazzal a súllyal, mint a házasság. Az ingatlan adásvételi szerződés élettársak között jelenleg nem mentesül automatikusan az illetékfizetési kötelezettség alól. Ez azt jelenti, hogy az egyik fél a másiktól történő ingatlanszerzése esetén, függetlenül attól, hogy 5, 10 vagy 20 éve élnek együtt, meg kell fizesse a vagyonszerzési illetéket, kivéve, ha más jogcímen (pl. öröklés) merülne fel mentesség.

Ugyanakkor, ha az élettársaknak közös gyermekei is vannak, vagy az egyik fél eltartásra szoruló hozzátartozó, akkor egyedi kérelemre méltányossági alapon adhat mentességet a NAV.

Az illetékmentesség nem azonos az adómentességgel!

Fontos elkülöníteni, hogy a vagyonszerzési illeték nem ugyanaz, mint az eladásból származó jövedelem utáni adófizetési kötelezettség. Ha például az egyik házastárs az eladott ingatlanból jövedelmet realizál (például a vételár magasabb a korábbi beszerzési árnál), akkor a másik fél, mint vevő ugyan mentesülhet az illeték alól, de az eladó továbbra is köteles SZJA-t fizetni a szerzett jövedelem után.

Az ingatlan adásvételi szerződés tehát nem csupán jogcímet biztosít, hanem megfelelő adójogi tájékozottság esetén segíthet a lehetőségek optimalizálásában is.

Családtagok közötti szerződések, és későbbi jogviták elkerülése

A házastársak mellett egyenesági rokonok – például szülő és gyermek, nagyszülő és unoka – között létrejövő ingatlan adásvételi szerződés szintén mentesül az illetékfizetés alól. Ez különösen gyakori, amikor szülők még életükben rendezni szeretnék a vagyonjogi helyzetet a gyermekek között. Itt is fontos a megfelelő szerződéses forma: bár jogilag a megállapodás akár ajándékozásként is történhetne, adójogi szempontból sokszor előnyösebb az ingatlan adásvételi szerződés keretében történő rendezés, különösen, ha az ingatlannal kapcsolatos költségek és jogok megosztása is fontos tényező.

A családon belüli vagyonszerzésekhez kötődő jogviták egyik leggyakoribb forrása a félreértés vagy az informális megállapodás. Gyakori hiba, hogy a felek szóban vagy aláírás nélküli „szerződéssel” rendezik az ingatlan tulajdonjogát, ami a gyakorlatban természetesen semmisnek minősül. Az ingatlan adásvételi szerződés csak akkor érvényes, ha írásban, ügyvéd által ellenjegyezve lett.  A Gaál, Pintér és Lakatos Ügyvédi Társulás ügyvédei minden ilyen szerződéskötésben szívesen és nagy szakértelemmel állnak az ügyfeleink rendelkezésére.