Ingatlan adásvételi szerződés felbontása, vagy elállás jogszerűen

Mikor lehet elállni az ingatlan adásvételi szerződéstől?

Az ingatlan adásvételi szerződés megkötése komoly jogi kötelezettséget jelent mind az eladó, mind a vevő számára. Mégis előfordulhat, hogy valamelyik fél jogszerű okból szeretné megszüntetni a megállapodást. A kérdés ilyenkor az, hogy milyen feltételek mellett és milyen módon lehet elállni a szerződéstől, vagy azt felbontani?

Az ingatlan adásvételi szerződés aláírását követően elállásra elsősorban akkor van lehetőség, ha az egyik fél nem teljesíti a vállalt kötelezettségeit. A Polgári Törvénykönyv alapján a szerződésszegés esetei közé tartozik például a vételár határidőre történő meg nem fizetése, vagy az ingatlan birtokba adásának elmulasztása. Ilyen esetekben a másik fél jogosult lehet elállni a szerződéstől. Fontos megkülönböztetni a szerződéstől való elállást és annak felbontását. Elállás esetén a szerződés visszamenőlegesen megszűnik, mintha az meg sem történt volna, felbontás esetén viszont, a felek megegyeznek, hogy a jövőre nézve szüntetik meg a jogviszonyt.

Ingatlan adásvételi szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése és jogkövetkezményei

Ha a felek közösen úgy döntenek, hogy mégsem kívánják végrehajtani az ingatlan adásvételi szerződés alapján vállaltakat, úgy lehetőségük van a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére. Ez történhet például akkor, ha a vevő időközben finanszírozási nehézségekbe ütközik, vagy az eladó másik ajánlatot kap. A közös megszüntetés jogilag a legkisebb kockázattal járó megoldás, mivel ebben az esetben a felek saját akaratukból, közös egyezséggel zárják le a folyamatot, és megelőzhetők a későbbi viták vagy peres eljárások.

Ha az ingatlan adásvételi szerződés alapján az egyik fél eláll a szerződéstől, úgy a már teljesített szolgáltatásokat vissza kell adni, beleértve a vételárat, a foglalót, illetve az ingatlan birtokát is. A foglaló visszafizetése, illetve elvesztése különösen sarkalatos pont. Ha a vevő áll el ok nélkül, elveszíti a foglalót, ha az eladó, akkor annak a kétszeresét köteles visszafizetni a vevő számára. Bizonyos eseteben kártérítési igény is felmerülhet, amennyiben az elállással a másik fél bizonyíthatóan kárt szenvedett, például jogi költségek, elmaradt haszon vagy más szerződések meghiúsulása miatt.

Mikor nem lehet elállni a szerződéstől jogszerűen?

Nem minden esetben jogos az elállás. Ha például a vevő meggondolja magát, de nincs szerződésszegés, akkor egyoldalúan nem vonhatja vissza az ingatlan adásvételi szerződést jogkövetkezmények nélkül. Ilyenkor csak a másik fél jóváhagyása esetén lehetséges a szerződés közös megszüntetése. Érdemes tehát, már a szerződéskötés során ügyvéddel konzultálni, hogy a szerződés tartalmazza majd azokat a biztosítékokat és feltételeket, amelyek védik a felek érdekeit egy esetleges elállási szándék esetén.

Mielőtt aláírnánk az ingatlan adásvételi szerződést, javasolt alaposan átgondolni minden körülményt, és a szerződés szövegét ügyvéddel készíttetni és áttekinteni. A pontos megfogalmazás, a határidők rögzítése, valamint az elállási és felbontási feltételek előzetes szabályozása jelentősen csökkenti a későbbi jogviták esélyét. Fontos megérteni, hogy az elállás nem lehet eszköz a bizonytalanság kezelésére. Az ingatlan adásvételi szerződés felbontása vagy az attól való elállás komoly jogi következményekkel járhat, ezért kizárólag jól megalapozott esetben érdemes erre hivatkozni. A Gaál, Pintér és Lakatos Ügyvédi Társulás gyakorlott jogászai készséggel segítenek az ilyen helyzetekben is, legyen szó szerződéskötésről, jogvita kezeléséről vagy elállás előkészítéséről.